Hirdetés
Magyarország kormánya 2020. március 19.-én törlesztési moratórium kihirdetését jelentette be, ami 2020. december 31-ig tart, és egyaránt vonatkozik a lakossági, valamint a vállalati ügyfelekre. A moratórium fizetési halasztást jelent, ami az év végén fejeződik be, és addig nem kell törlesztőrészletet fizetni.
A moratórium azon hitelszerződésekre alkalmazható, amelyeket 2020. március 18. éjfélig folyósítottak, és a futamidejük ebben az időben, illetve ez után fennáll. A lakossági hitelkonstrukciók közül az összes jelzáloghitel-típusra, a személyi kölcsönökre, az autóhitelekre, a gyorskölcsönökre, az áruhitelekre és a diákhitelekre vonatkozik a moratórium, emellett a pénzügyi lízingszerződéseket és a munkáltatói kölcsönszerződéseket is érinti. Az 1-2 hónapos elmaradásban lévő kölcsönök szerződése még nem felmondott, tehát ezekre érvényes a fizetési haladék, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy az elmaradás a moratórium ideje alatt követelhető-e, de ha igen, akkor a befizetése kötelező, ellenkező esetben a hitel felmondásra kerül, a moratórium pedig megszakad. A felfüggesztés vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Program, valamint a magáncsőd alá tartozó ügyfelekre is.
Természetesen ebben az esetben is vannak kivételek: a moratórium a már felmondott szerződésekre, a folyószámlahitelekre, a hitelkártyákra és a vállalati hitelkeretekre nem alkalmazható, hiszen ezeknek nincs futamideje és törlesztőrészlete, azonban a későbbiekben megjelenő részletszabályokban már megoldás lehet ezekre az esetekre is.
Lényeges, hogy a moratórium teljes mértékben automatikus, azaz, ha élni szeretnél ezzel a lehetőséggel, akkor nincs semmilyen tennivalód, mert a bankok intéznek mindent. Csak abban az esetben van dolgod, ha folytatni szeretnéd a hiteltörlesztést – ekkor jelezned kell a bank felé, hogy nem kéred a halasztást. Fontos még tudnod, hogy ez nem jelenti az adósságod elengedését, csupán átmeneti állapotról van szó. A törlesztőrészlet a moratórium lejárata után sem fog nőni, ám a futamidő annyival meghosszabbodik, amennyi ideig a moratórium tartott.
Természetesen ennek a fordítottja is igaz, vagyis ha most szükség van rá, ám a megadott határidő előtt visszaállíttatnád a törlesztést, 2020. december 31-ig bármikor megteheted. Ha az anyagi helyzeted megengedi, hogy fenntartsd a március 18. előtti törlesztési állapotot, akkor érdemesebb is lemondanod a moratóriumot, mert a kamatokat a továbbiakban is számolja a bank, és be is kell majd fizetned, méghozzá a futamidő alatt részletekre osztva, ami megemeli a havi befizetend
összeget, és így a teljes visszafizetendő összeg is emelkedik.
A törlesztési moratórium a kormány által kínált „kedvezmény”, ami a törlesztőrészletek fizetésére kapott átmeneti haladékot takarja. Ennek értelmében meghatározott ideig nem kell befizetned a havi törlesztőrészleteidet.
A tőke, a kamat, valamint az egyéb díjak kerülnek elengedésre a fizetési moratórium ideje alatt, vagyis semmit sem kell befizetned a hiteledre.
A kölcsönt a moratórium lejárati ideje, vagyis 2020. december 31. után maradéktalanul be kell fizetned.
Nem, mivel a moratórium csupán fizetési haladék, azaz átmenetileg nem kell a törlesztőrészleteket befizetned, de ez nem azt jelenti, hogy a kamatokat is elengedik. A felfüggesztés ideje alatt számított kamatot a futamidő alatt, utólag kell megfizetned, mégpedig egyenlő részletekben.
2020. március 19.-től 2020. december 31.-ig lesz érvényes a moratórium. A törlesztőrészletek esedékességének dátumától függően 9-10 részletet nem kell majd megfizetned, ám a kormány a moratórium idejét később még meg is hosszabbíthatja, de ez a krízishelyzet hosszától is függ.
A létező összes fogyasztási hitel- és lízingszerződésre, valamint a jelzáloghitelekre, ám lényeges, hogy a hitelt 2020. március 18.-ig bezárólag folyósítani kellett, tehát a törlesztési moratórium a 2020. március 18. után aláírt hitelszerződésekre nem vonatkozik.
A folyószámlahitelekre, a hitelkártyákra, valamint a vállalati hitelkeretre is vonatkoztatható – legalábbis elvileg –, viszont az ilyen hitelkereteknek nincs futamideje és törlesztőrészlete, tehát az esetükben nem alkalmazható, ám a később kiadott részletszabályozások erre is nyújthatnak valamilyen megoldást.
Az autóhitelek és -lízingszerződések felfüggesztése szintén automatikusan történik.
Természetesen, hiszen szintén fogyasztási hitelekről van szó.
A felmondott hitelszerződésekre nem vonatkozik. Az egy-két hónapnyi elmaradásban lévő hitelekre ellenben igen, hiszen él a hitelszerződés, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy az elmaradásokat a moratórium ideje alatt is követelik-e az adósoktól.
Természetesen igen, a bérletidíj-fizetésre és a vételárrészlet-fizetésre is vonatkozik a felfüggesztés.
A moratórium ideje leteltével nem emelkedhetnek magasabbra a törlesztőrészletek az azt megelőző szintnél. A kamatot ugyanis nem engedik el erre az időszakra, ezért ki kell tolni a futamidőt annak a törlesztőrészlet szinten tartása érdekében.
Az aktuális tőketartozás, a hátralévő futamidő és az adott kölcsönre érvényes kamat alapján kalkulálják a futamidőt és a teljes visszafizetés egyéb változásait.
A rendelet szerint a törlesztőrészlet nem emelkedhet a moratórium lejárata után, de ehhez a futamidő kitolására van szükség, és ebből kifolyólag a teljes visszafizetendő összeg nő.
A kölcsön a törlesztés szüneteltetése alatt is kamatozik, ezért emelkedni fog az összes tartozás. A rendelet szerint viszont a törlesztőrészlet nem emelkedhet, így a futamidő meghosszabbításával csökkentik a moratórium előtti szintre, és emiatt megemelkedik a teljes visszafizetendő összeg is.
Ha változó kamatozású hitelről van szó, akkor igen, ellenben a a fix kamatozású hitelek változatlanok maradnak, ugyanis nem vonatkozik a hitelek eredeti kamatozására.
A moratóriumot automatikusan kapod meg, tehát abszolút nincs tennivalód, ha szeretnéd átmenetileg felfüggeszteni a hiteled törlesztőrészletének megfizetését.
Egyáltalán nem. Kérés esetén a hitel az eredeti feltételeknek megfelelően működik tovább, ám ezt mindenképpen jelezni kell a bank felé. A pénzintézetek többféle módon kérik majd az erre vonatkozó nyilatkozatokat, és erről tájékoztatják az ügyfeleiket.
Ezt több nézőpontból is érdemes megvizsgálni, hiszen vannak előnyei és hátrányai is. Annak, aki pénzügyi zavarba került a koronavírus-járvány miatt, mindenképpen megéri, hiszen így mentesül a fizetési kötelezettség alól, ráadásul pénzügyi értelemben is jobban járhat, mivel később kell megfizetnie a tartozást. Ezzel szemben azt is figyelembe kell venni, hogy a moratórium miatt megnő a teljes, visszafizetendő összeg, hiszen a moratórium alatt keletkező kamattartozást is meg kell fizetni.
Minden hitelszerződésben szerepel, hogy az adós a tartozását részben, vagy egészben visszatörlesztheti a futamidő vége előtt, és biztosított ez a moratórium ideje alatt is, ám ez nem vonatkozik az elő- és végtörlesztési díjakra.
Ha az anyagi helyzetedben nincs probléma, akkor mindenképpen, hiszen az előtörlesztéssel megszabadulhatsz a moratórium lejárata utáni kamatfizetéstől.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
Az utasbiztosítás nem plusz költség, hanem előre megvett pénzügyi védelem: egy külföldi orvosi ellátás, mentés, hazaszállítás, poggyászkár vagy lemondott út költségei gyorsan milliós tétellé nőhetnek. Utazás előtt azért különösen fontos, mert a kockázat nem csak a betegségekről szól: baleset, felelősségi kár, járatkésés, elveszett iratok, vagy akár egy rossz döntés a bérautónál mind olyan helyzet, ahol a biztosítás hiánya azonnal a saját pénztárcádra terheli a költséget. A cikk gyakorlati példákkal mutatja meg, mire jó az utasbiztosítás, mit érdemes ellenőrizni a szerződésben, és miben nem helyettesíti sem bankkártyás védelem, sem az európai egészségbiztosítási kártya.
2026-tól a kétgyermekes, 40 év alatti édesanyáknál a munkához kötött jövedelem után eltűnik a 15% személyi jövedelemadó, ami sok családban tényleges, havi szinten is érezhető pluszt hoz. A kérdés nem az, hogy „mire költsük el”, hanem az, hogyan állítsuk be okosan: hogyan jelenjen meg már a fizetésben, hogyan osszuk meg a családi kedvezményt a párunkkal, és hogyan fordítsuk a pluszt úgy, hogy hosszabb távon is erősebb legyen a pénzügyi biztonságunk. Ebben a cikkben gyakorlati példák, élethelyzetek és összehasonlítások segítenek dönteni.
Autóra, gépre, eszközre sokan automatikusan hitelt keresnek, pedig a lízing gyakran rugalmasabb és jobban illeszkedik a használathoz. Ebben a cikkben közérthetően végigvesszük a lízing lényegét, a hitellel való különbségeket, és konkrét példákon mutatjuk meg, mikor melyik megoldás lehet előnyösebb. Kitérünk a tartós bérlet jellegű konstrukciókra, a vállalkozások tipikus eszközbeszerzési dilemmáira, és azokra a pontokra is, ahol a legtöbben mellélőnek. A végén kapsz egy rövid, gyakorlati döntési tanácsot, amit aláírás előtt érdemes végigfuttatni.
A személyi kölcsön futamideje nem pusztán kényelmi kérdés: meghatározza a havi törlesztőt, a teljes visszafizetést, és azt is, mennyire maradsz rugalmas egy váratlan helyzetben. Rövid futamidőnél gyorsabban szabadulsz a tartozástól, de nagyobb havi terhet vállalsz. A cikk lépésről lépésre segít olyan futamidőt választani, ami nem csak „belefér”, hanem biztonságos is. Gyakorlati példákon mutatjuk meg a döntési pontokat, és összehasonlítjuk a személyi kölcsönt más pénzügyi megoldásokkal is, hogy tudd: mikor érdemes inkább más utat választani.